Budavári LABIRINTUS Kávézó
Nem bízunk már semmiben, de végül akad közönség, pl. Kassai Tamás is eljő. A visszhangom beszar, anélkül játszom. Végülis elég jól sikerül. Egy valóságos labirintuson toljuk ki a cuccot egy csillén a lépcsőmászás helyett. Beszélünk az Origo jövőjéről is, én a kisérletibb jelleget erősíteném.
1994. december 29., csütörtök
1994. december 24., szombat
1994 December 23. PÉNTEK
Bepakoltuk a holmit a skodába, meg Benkey ford taunusába, s elmentünk a Józsefvárosi Klubba, ahol senki nem volt, viszont nagyon jól nézett ki a hely, jó lepattantan, hetvenes éveket idézően. Megismerkedtünk a helyi emberekkel, igazi művház, egy igen randán beszélő, kicsit részeg, negyvenes férfi a gondnok, egy szőke kis díva, amolyan műkedvelően mindenben otthon lévő (még publikálgat is!) kulturális vezetőnő, aki teát főzött nekünk, s összevissza ötleteket adott elő, hogy lehetne legközelebbre tömegeket bevonzani. Mert bíz a közönség nem jött. Tóth, aztán Simon jött, legvégül Rita. Azért zenéltünk egy kicsit, de nem szólt jól, egy ismeretlen pár is benézett, két számot meghallgattak, aztán kiültek a folyosóra beszélgetni, ill. csókolózni. Mi is abbahagytuk lassan, s nem éppen feldobottan kászálódtunk haza.
1994. december 22., csütörtök
1994 December 21. SZERDA
FMK
Füli hajlik egy új dobos felé megint, mert Zoli ma ugyan jön, de a pénteket lemondta. Tóth szorgalmazza, hogy januártól teljesen új programot csináljunk. Jó lenne halkan játszani, szinte akusztikusan, de sok elektronikus kütyüt kéne használni, mert az unplugged az hülye divat.
A koncert erős, a közönség kevés, Tóthnak eltört a most usual dorombja. Lebotorkálva a színpadról Csanálosi Tiborba ütközék, aki meglátta plakátunkat, s eljött, csak megnézte otthon a Columbót, így pont elhallgatásunk után érkezett. Felszedelőzködtünk, mert a WI-től nem lehet beszélgetni. Egyébként most egész hallgatható zenét produkáltak a fiúk, amennyit hallottam, még újcrimsonos vonásokat is fel véltem fedezni. Fülivel még beszéltünk, Tibor a cselló és a számítógépes komponálás összehozását szeretné, Füli értő tanácsokat adott, s rögtön megpendítette, hogy nincs e kedve Csanálosinak beszállni a dob helyett cselló-szintivel. A baj az, hogy Csanálosi a Mátrában él, nomeg abszolut más a zenélési ízlése.
Füli hajlik egy új dobos felé megint, mert Zoli ma ugyan jön, de a pénteket lemondta. Tóth szorgalmazza, hogy januártól teljesen új programot csináljunk. Jó lenne halkan játszani, szinte akusztikusan, de sok elektronikus kütyüt kéne használni, mert az unplugged az hülye divat.
A koncert erős, a közönség kevés, Tóthnak eltört a most usual dorombja. Lebotorkálva a színpadról Csanálosi Tiborba ütközék, aki meglátta plakátunkat, s eljött, csak megnézte otthon a Columbót, így pont elhallgatásunk után érkezett. Felszedelőzködtünk, mert a WI-től nem lehet beszélgetni. Egyébként most egész hallgatható zenét produkáltak a fiúk, amennyit hallottam, még újcrimsonos vonásokat is fel véltem fedezni. Fülivel még beszéltünk, Tibor a cselló és a számítógépes komponálás összehozását szeretné, Füli értő tanácsokat adott, s rögtön megpendítette, hogy nincs e kedve Csanálosinak beszállni a dob helyett cselló-szintivel. A baj az, hogy Csanálosi a Mátrában él, nomeg abszolut más a zenélési ízlése.
1994. december 15., csütörtök
1994 December 14. Szerda,
TamTam
Hétre Fülihez mentem, ahol kiderült, hogy Korbai helyett egy beugró dobosunk lesz. Elmentünk a Tamtamba. A helyet alig találtuk meg, ha én nem vagyok, Füli szerintem hetekig autózgat mindenfele. Barátságosan üdvözöltek, éppen vadul tamtamdoboltak valakik, a hely nevéhez illően. Kicsit lepusztult a hely, eltünt a galéria, rejtélyes okokból, melyekről nem akart nyilatkozni a helyhez tartozó fiú. Nyolc vonalában megjött a dobos is, kicsit úgy néz ki, mint a Soft Machine billentyűse, de állítólag igen profi, négy lemezen dobolt, jelenleg az S modellben játszik. Fél kilenc után nekifogtunk, a dobos (Gerdesits Feri) valóban remek volt, engem kicsit zavart, hogy nem hallom rendesen a gitárt, meg a dorombot. Végül mégis elégedettek lehettünk, a szűkkörű közönség barátságos, és nyitott volt. Tapsoltak is. A koncert, pl. Rita szerint az egyik legjobb volt eddig.
Hétre Fülihez mentem, ahol kiderült, hogy Korbai helyett egy beugró dobosunk lesz. Elmentünk a Tamtamba. A helyet alig találtuk meg, ha én nem vagyok, Füli szerintem hetekig autózgat mindenfele. Barátságosan üdvözöltek, éppen vadul tamtamdoboltak valakik, a hely nevéhez illően. Kicsit lepusztult a hely, eltünt a galéria, rejtélyes okokból, melyekről nem akart nyilatkozni a helyhez tartozó fiú. Nyolc vonalában megjött a dobos is, kicsit úgy néz ki, mint a Soft Machine billentyűse, de állítólag igen profi, négy lemezen dobolt, jelenleg az S modellben játszik. Fél kilenc után nekifogtunk, a dobos (Gerdesits Feri) valóban remek volt, engem kicsit zavart, hogy nem hallom rendesen a gitárt, meg a dorombot. Végül mégis elégedettek lehettünk, a szűkkörű közönség barátságos, és nyitott volt. Tapsoltak is. A koncert, pl. Rita szerint az egyik legjobb volt eddig.
1994. november 30., szerda
1994 November 29. KEDD
Janis Pub
Beszéltem Fülivel, csak azt akartam megtudni, nála vannak a furulyáim, ehelyett szegény lelombozva közölte, hogy mára virradóan ismeretlen tettesek kirabolták a Lessy studiót, elvittek minden hangszert, köztük az ő hosszas spórolás után megvett Framusát, meg régi Rickenbacker basszusát, melyet most a Nándi akart eladatni általuk. Meg volt rendülve, hallhatóan. Azért este vár Tóthtal együtt hétre.
Hétre mentem a megürült zeneboltba, Füli még most is hatása alatt állt a történteknek, nemsokára Tóth is beállított. Elrágódtunk a témán, gyanusított van, biztos, hogy nem a környékbeliek voltak, erre utal, hogy elég sok készpénz volt, de nem vitték el, s csak a szinte eladhatatlan, régi, márkás gitárokat fújták meg, a gyáriszám nélküli, de szintén értékes pedálokat, meg egy hetvenezres hegedűt is otthagytak. Mentünk hát, a Janis Pubba. A Janis Pub rendkívül dúsan, s maga nemében meglepően ízlésesen berendezett, igazi Pub a Királyi Pál utcában, nagy pincehelységgel, melyben fakorláttal elkerített kis színpad várt ránk. Volt a mennyezeten egy legalább hét-nyolc méteres kenu, rengeteg apró, a hatvanas éveket idéző tárgy, faborítás, Janis Joplin képek, meg minden. Guiness, Holsten, Pilsner Urquell, ez utóbbiból egy pohár 110. Szóval nem nekünk találták ki. Érkezésünkkor épp egy Alfa Spiderből szálltak ki vendégek. Tóthtal kezdtünk a beszerelésnek, mert Füli visszament tápegységért. Közben nekiláttam összeírni egy hármas felbontásu koncertprogramot, melynek részei egyenként félórásak. Ez volt a kívánalom. Kiderült, hogy egy sörre vendégek vagyunk, ezzel éltünk is. Tóth továbbra sem cig., szerintem azért, mert követik az Optimális Családtervezési Modellt... Füli visszaért a táppal, de az rögtön tönkrement, s vele együtt a visszhangom is csak elemről vált működtethetővé. Tóth elemér, közben Füli rájött, hogy pont olyan elem van a hangolójában, megnéztük, a visszhang tényleg működött. Tóth Beával érkezett, no meg elemmel. Közelgett a kilenc óra, s pár perccel később eljátszottuk az első blokkot. A siker nem volt különösebb, mi legalábbis úgyéreztük, inkább zavarjuk a beszélgetőket. Félórás szünetekkel követték egymást a fellépések, ami nagyon furcsa volt, szinte nem tudtunk belelendülni. Egyébként is visszafogottabbá tett, hogy nem volt dob, s a szerepünk is inkább szalonzenekari volt. Minden tisztán hallatszott a kis hangerő miatt, így a hibáimat is sokkal jobban hallottam, igaz, ez valószínüleg csak engem zavart. Az első szünetben jött egy kicsit egzaltált lány, a szervező, s aztán hallgatta a többi blokkot. Tetszett neki, menedzsel zenekarokat különböző helyekre, Füli beszélt vele, állítólag megnézne minket dobossal is. A fogadtatás egyébként elfogadóan passzív volt, a beszélgetni akarók arrébb vonultak, amikor belekezdtünk, s visszatértek, mikor abbahagytuk. Végül adtunk egy negyedik blokkot is, hogy meglegyen a zene éjfélig. A szervező lány, és asztaltársasága tapsolt. Füli felmarta a pénzt, némileg durva volt, hogy több, mint 700 Ft-t vontak le fogyasztásként, pedig a tiszteletsörökön kívül egy sört, egy juicét meg egy ásványvizet ittunk csak... Ezúttal Tóth volt kedves hazafuvarozni.
Beszéltem Fülivel, csak azt akartam megtudni, nála vannak a furulyáim, ehelyett szegény lelombozva közölte, hogy mára virradóan ismeretlen tettesek kirabolták a Lessy studiót, elvittek minden hangszert, köztük az ő hosszas spórolás után megvett Framusát, meg régi Rickenbacker basszusát, melyet most a Nándi akart eladatni általuk. Meg volt rendülve, hallhatóan. Azért este vár Tóthtal együtt hétre.
Hétre mentem a megürült zeneboltba, Füli még most is hatása alatt állt a történteknek, nemsokára Tóth is beállított. Elrágódtunk a témán, gyanusított van, biztos, hogy nem a környékbeliek voltak, erre utal, hogy elég sok készpénz volt, de nem vitték el, s csak a szinte eladhatatlan, régi, márkás gitárokat fújták meg, a gyáriszám nélküli, de szintén értékes pedálokat, meg egy hetvenezres hegedűt is otthagytak. Mentünk hát, a Janis Pubba. A Janis Pub rendkívül dúsan, s maga nemében meglepően ízlésesen berendezett, igazi Pub a Királyi Pál utcában, nagy pincehelységgel, melyben fakorláttal elkerített kis színpad várt ránk. Volt a mennyezeten egy legalább hét-nyolc méteres kenu, rengeteg apró, a hatvanas éveket idéző tárgy, faborítás, Janis Joplin képek, meg minden. Guiness, Holsten, Pilsner Urquell, ez utóbbiból egy pohár 110. Szóval nem nekünk találták ki. Érkezésünkkor épp egy Alfa Spiderből szálltak ki vendégek. Tóthtal kezdtünk a beszerelésnek, mert Füli visszament tápegységért. Közben nekiláttam összeírni egy hármas felbontásu koncertprogramot, melynek részei egyenként félórásak. Ez volt a kívánalom. Kiderült, hogy egy sörre vendégek vagyunk, ezzel éltünk is. Tóth továbbra sem cig., szerintem azért, mert követik az Optimális Családtervezési Modellt... Füli visszaért a táppal, de az rögtön tönkrement, s vele együtt a visszhangom is csak elemről vált működtethetővé. Tóth elemér, közben Füli rájött, hogy pont olyan elem van a hangolójában, megnéztük, a visszhang tényleg működött. Tóth Beával érkezett, no meg elemmel. Közelgett a kilenc óra, s pár perccel később eljátszottuk az első blokkot. A siker nem volt különösebb, mi legalábbis úgyéreztük, inkább zavarjuk a beszélgetőket. Félórás szünetekkel követték egymást a fellépések, ami nagyon furcsa volt, szinte nem tudtunk belelendülni. Egyébként is visszafogottabbá tett, hogy nem volt dob, s a szerepünk is inkább szalonzenekari volt. Minden tisztán hallatszott a kis hangerő miatt, így a hibáimat is sokkal jobban hallottam, igaz, ez valószínüleg csak engem zavart. Az első szünetben jött egy kicsit egzaltált lány, a szervező, s aztán hallgatta a többi blokkot. Tetszett neki, menedzsel zenekarokat különböző helyekre, Füli beszélt vele, állítólag megnézne minket dobossal is. A fogadtatás egyébként elfogadóan passzív volt, a beszélgetni akarók arrébb vonultak, amikor belekezdtünk, s visszatértek, mikor abbahagytuk. Végül adtunk egy negyedik blokkot is, hogy meglegyen a zene éjfélig. A szervező lány, és asztaltársasága tapsolt. Füli felmarta a pénzt, némileg durva volt, hogy több, mint 700 Ft-t vontak le fogyasztásként, pedig a tiszteletsörökön kívül egy sört, egy juicét meg egy ásványvizet ittunk csak... Ezúttal Tóth volt kedves hazafuvarozni.
1994. november 26., szombat
1994 November 25. PÉNTEK
Nagy nehezen megtaláltuk a Városmajori gimnáziumot. Közben Tóthék beszámoltak az osztálytalálkozóról, mely meglepően kellemes volt. Hát van pénze a ref. egyházunknak. Dög nagy modern hodály, vörös dísztégla tetőtől talpig, hatalmas park, gigantikus sportcsarnok, nagy átriumok, közösségi aulák, hiperszuper whirlpool kávé és húslevesautomata. Némileg arrogáns beeresztőifjak, s igen arrogáns társfellépők fogadtak. Utóbbiaknak úgy látszik nem volt egészen nyílvánvaló, hogy mi is fellépünk, s nagyon otthon érezték magukat velünk szemben. Már fél négy óta itt voltak, s el voltak képedve azon, hogy mi csak így ukk-mukk-fukk megjelenünk, átrendezzük a szinpadot, és el akarunk kezdeni beállni. Némi ellenséges hangulat keletkezett, az egyikük megjegyezte, hogy nem tudja, mióta álmodunk mi erről a fellépésről... Füli erre csak annyit mondott, hogy ide a gázsit, és már megyünk is. Aztán persze a helyzet javult, hiszen ahogy fellépett a két ifjú zenekar, elmúlt idegességük is, csak mi bírtuk nehezen a rémesen közhelyes dalokat. Az első zenekar még viszonylag jobb volt: hamis, elképesztően kisdiákos szövegek és igen egysíkú zenei ötletek, de ezt mentette koruk, viszont a második, melynek tagjai már már a húszéves kort is meghaladták, nem volt képes, és nem is akart mást, mint agyontaposott bluesrock sémákat ismételgetni, meg persze teljes számokat más együttesektől. Ilyen ritkaságokat próbáltak interpretálni a hangulat fokozására, mint: Hey Joe, Easy Riders...
Közben Tóthtal ellógunk meginni egy pohár sört, merthogy odabenn no drink, no smoke... Találunk is egy kellemes kis bódegát nem messze a Körszállótól a villamosmegállónál, elképesztő berendezés, egy lerobbant mámika szogál ki. Nem maradunk soká, nincs szívünk egyedülhagyni Fülit, merthogy Korbaiék elmentek enni valamit. Visszaérve a gimis zenekar éppen a Dallas zenéjét dolgozza fel... Nemsokára a lányok is befutnak, nagy hatást tesz rájuk a zene, látták Timit egyedül, aki közölte, hogy éppen összeveszett Zolival, és megy haza. Ezen kissé megdöbbenünk. Szegény Zolit, amikor beállít, Éva le is füleli, mert Zoli azzal indokolja elmaradását, hogy hazavitte Timit. Éva közli, hogy illetékes forrásból ezt másként tudja, mire Zoli: Hú, most lebuktam... De állítja, hogy nem az Origo volt a feszpont. Megismerkedünk a reformátusok kávé (és húsleves)automatájával, aztán a lányok úgy döntenek, hogy elmennek Pizzázni a Da Totóba. Már a második, a Láthatatlan Légió nyüstöli idegeinket, amikor Rita is befut egy angol sráccal, aki állítólag a londoni Marques klubban dolgozik...(!) A közönség ekkor tetőzik, ennek jele, hogy egy db. deviáns gimis lány talpig feketében még rá is mer gyújtani odabent. Nagy nehezen befejezik a zenét, s mi jutunk a szinpadra. A tápegységem bemondja az unalmast, szerencsére kapunk másikat. A mikrofonállvány hosszú, s folyton elereszti a mikrofont, amitől annak tulajdonosa, egy láthatatlan légiós láthatóan ideges lesz, kicsit nehezen értem meg, hogy azt kívánja, vegyem le a védőhálót, és nyomjam vissza, merthogy behorpadt. Mire elkezdjük, kissé megfogy a nép, de aztán már csak kb további tíz-húsz %-os létszámcsökkenés zajlik, némileg az elvontabb részek függvényeként is. Mindent egybevetve jó a koncert, bár én érzem a totális felkészületlenség hatását az ujjaimon. Kiderül, hogy csak én érzem, szerencsére. Néhányan vannak a gimisek között is, akik láttak már minket, ők, s talán egy még, aki nem látott minket, jönnek oda utána gratulálni, érdeklődni. Tetszett a szervező fiatal tanárnak, no meg a rokonoknak és barátnőknek. A londoni fiú is elégedett volt. Kaptunk kb. ezer ft-t per fő.
Közben Tóthtal ellógunk meginni egy pohár sört, merthogy odabenn no drink, no smoke... Találunk is egy kellemes kis bódegát nem messze a Körszállótól a villamosmegállónál, elképesztő berendezés, egy lerobbant mámika szogál ki. Nem maradunk soká, nincs szívünk egyedülhagyni Fülit, merthogy Korbaiék elmentek enni valamit. Visszaérve a gimis zenekar éppen a Dallas zenéjét dolgozza fel... Nemsokára a lányok is befutnak, nagy hatást tesz rájuk a zene, látták Timit egyedül, aki közölte, hogy éppen összeveszett Zolival, és megy haza. Ezen kissé megdöbbenünk. Szegény Zolit, amikor beállít, Éva le is füleli, mert Zoli azzal indokolja elmaradását, hogy hazavitte Timit. Éva közli, hogy illetékes forrásból ezt másként tudja, mire Zoli: Hú, most lebuktam... De állítja, hogy nem az Origo volt a feszpont. Megismerkedünk a reformátusok kávé (és húsleves)automatájával, aztán a lányok úgy döntenek, hogy elmennek Pizzázni a Da Totóba. Már a második, a Láthatatlan Légió nyüstöli idegeinket, amikor Rita is befut egy angol sráccal, aki állítólag a londoni Marques klubban dolgozik...(!) A közönség ekkor tetőzik, ennek jele, hogy egy db. deviáns gimis lány talpig feketében még rá is mer gyújtani odabent. Nagy nehezen befejezik a zenét, s mi jutunk a szinpadra. A tápegységem bemondja az unalmast, szerencsére kapunk másikat. A mikrofonállvány hosszú, s folyton elereszti a mikrofont, amitől annak tulajdonosa, egy láthatatlan légiós láthatóan ideges lesz, kicsit nehezen értem meg, hogy azt kívánja, vegyem le a védőhálót, és nyomjam vissza, merthogy behorpadt. Mire elkezdjük, kissé megfogy a nép, de aztán már csak kb további tíz-húsz %-os létszámcsökkenés zajlik, némileg az elvontabb részek függvényeként is. Mindent egybevetve jó a koncert, bár én érzem a totális felkészületlenség hatását az ujjaimon. Kiderül, hogy csak én érzem, szerencsére. Néhányan vannak a gimisek között is, akik láttak már minket, ők, s talán egy még, aki nem látott minket, jönnek oda utána gratulálni, érdeklődni. Tetszett a szervező fiatal tanárnak, no meg a rokonoknak és barátnőknek. A londoni fiú is elégedett volt. Kaptunk kb. ezer ft-t per fő.
1994. november 18., péntek
1994. november 17.
F.M.K.
Társfellépő a WI. Átlagon aluli koncert, csak a kemény számokat játszottuk, összesen hetet, némi dühhel, mert közönség viszonylag tetemes, de közönyös, jórészt a WI miatt jött
Gyalog sétáltam az FMK-ba, ahol már ott volt a WI és az Origoból Tóth és Füli. Fásult tiltakozással fogadtam, hogy a Wi akar előbb kezdeni. Füli többször bement az iszonyú zajjal teli terembe (éppen beálltak), míg végül mind a négyen bevonulva elértük, hogy lemondtak a kezdésről. Húzták a szájukat. Egyébként a közönség viszonylag megszaporodott, főleg a WI környezete volt, így logikus, hogy előbb játsszunk, különben mindenki elment volna, mire elkezdjük. Hangulatunk alapján természetesen született az ötlet, hogy ezúttal csak az agresszív számokat játsszuk, s hét számos sorrendet állítottunk össze (szt antal, novum, keresztes, fekete sereg, monoton, haramia, dzsamahl), melyet kisvártatva el is kezdtünk. A beálláshoz képest még ramatyabbul hallottam magam, de a közönség, bár alig tapsolt, legalább nem dumált hangosan. Igaz, hangos szám közben azt nem is szoktuk hallani, s most nem volt halk szám. Elég jó improvizációk voltak, s jó koncert lett volna, ha jobb a hang és a kedvünk. Ez volt az első koncert, amikor álltam, mert nem volt üres szék, így viszont nem értem el a visszhangot, úgyhogy az utolsó két számhoz leguggoltam. A dzsamahlt különösen gyengének éreztem, ötlettelen voltam, ami következett abból is, hogy nem hallottam magam. Gerjedt, ha erősítettem. Amikor befejeztük, legszívesebben elmentem volna valamerre, Beáék alig hallottak furulyát. Tóth indult haza Sárival, (nem is ivott semmit) Korbait is vitte haza, mi is indultunk, csak szegény Füli és Rita maradt a wi-re, hiszen részben Füli cuccján játszottak.
Társfellépő a WI. Átlagon aluli koncert, csak a kemény számokat játszottuk, összesen hetet, némi dühhel, mert közönség viszonylag tetemes, de közönyös, jórészt a WI miatt jött
Gyalog sétáltam az FMK-ba, ahol már ott volt a WI és az Origoból Tóth és Füli. Fásult tiltakozással fogadtam, hogy a Wi akar előbb kezdeni. Füli többször bement az iszonyú zajjal teli terembe (éppen beálltak), míg végül mind a négyen bevonulva elértük, hogy lemondtak a kezdésről. Húzták a szájukat. Egyébként a közönség viszonylag megszaporodott, főleg a WI környezete volt, így logikus, hogy előbb játsszunk, különben mindenki elment volna, mire elkezdjük. Hangulatunk alapján természetesen született az ötlet, hogy ezúttal csak az agresszív számokat játsszuk, s hét számos sorrendet állítottunk össze (szt antal, novum, keresztes, fekete sereg, monoton, haramia, dzsamahl), melyet kisvártatva el is kezdtünk. A beálláshoz képest még ramatyabbul hallottam magam, de a közönség, bár alig tapsolt, legalább nem dumált hangosan. Igaz, hangos szám közben azt nem is szoktuk hallani, s most nem volt halk szám. Elég jó improvizációk voltak, s jó koncert lett volna, ha jobb a hang és a kedvünk. Ez volt az első koncert, amikor álltam, mert nem volt üres szék, így viszont nem értem el a visszhangot, úgyhogy az utolsó két számhoz leguggoltam. A dzsamahlt különösen gyengének éreztem, ötlettelen voltam, ami következett abból is, hogy nem hallottam magam. Gerjedt, ha erősítettem. Amikor befejeztük, legszívesebben elmentem volna valamerre, Beáék alig hallottak furulyát. Tóth indult haza Sárival, (nem is ivott semmit) Korbait is vitte haza, mi is indultunk, csak szegény Füli és Rita maradt a wi-re, hiszen részben Füli cuccján játszottak.
1994. november 7., hétfő
1994 november 06
Viking Klub
A Lessy stúdióba, Füli új munkahelyére már az új hangszertokban vittem furulyáimat. Füli gyorsan összeszedelőzködött, aztán elindultunk megkeresni a Vikingeket. A Kerekes u. 44-et kutattuk, minthogy én ezt a címet néztem ki az Arany oldalakból, s minden plakátunkra ezt írtam. Rögtön észrevettem, hogy egészen közel járunk egy ismerősünk lakásához, viszont a Kerekes utca a harminc valahányas szám után, se szó se beszéd, véget ért. Füli a 13-as számra emlékezett, de ott se volt semmi, viszont felismerte a helyet a hatos szám alatt, bár egy betű felirat nem hirdette, hogy ott van. Tetemes mennyiségű szemét, kb. három alkalmazott és egy jó nagy terem+színpad fogadott. Felcígöltük a cuccot a dobogóra, aztán Tóth megpróbált telefonálni Évának, hogy közölje, ne a 44-es számot keresse ha jön, és egyáltalán, hol van ez a hely. A telefon persze rossz volt, így kimentünk az utcára, és a télire fordult hidegben dideregve kivártuk, amíg befejezi egy lány a telefonálást. Lassan kinyitott a büfé, és sört ittunk. Érkezett egy vendég, Korbai barátja, kicsit túláradóan közvetlen ürge, más híján vele társalogtunk, Füli és Tóth gimnázium végi csapongó életük epizódjait idézte, aztán Korbai is befutott hét vonalában. Elmondta, hogy a barátja öt év óta ügynöki hálózatban dolgozik éjt nappallá téve, már ötezren vannak alatta és havi kétszázat keres. Ennyit közvetlensége hátteréül... Elkezdhettünk beállni, és nagy megkönnyebbülésünkre meglepően jól szólt minden. Csak közönség nem jött. Egyáltalán. A lányok is befutottak, Beával elindultunk Szabináékhoz, (kb 500 m), hátha növelhetjük a nézőszámot. Szabináék kicsit kínosan érezték magukat, ui. másnap korán kelnek, és láthatóan lefekvésre készültek. Ittunk hát egy pohár minőségi Cherry Brandyt, aztán elbúcsúztunk. Visszamentünk, aztán felmentünk a színpadra, és most először sorrend nélkül nekiláttunk játszani. Elég jó volt. Tízig húztuk, és jó hangulatban befejeztük. Elköszöntünk a személyzettől, s hazamentünk.
A Lessy stúdióba, Füli új munkahelyére már az új hangszertokban vittem furulyáimat. Füli gyorsan összeszedelőzködött, aztán elindultunk megkeresni a Vikingeket. A Kerekes u. 44-et kutattuk, minthogy én ezt a címet néztem ki az Arany oldalakból, s minden plakátunkra ezt írtam. Rögtön észrevettem, hogy egészen közel járunk egy ismerősünk lakásához, viszont a Kerekes utca a harminc valahányas szám után, se szó se beszéd, véget ért. Füli a 13-as számra emlékezett, de ott se volt semmi, viszont felismerte a helyet a hatos szám alatt, bár egy betű felirat nem hirdette, hogy ott van. Tetemes mennyiségű szemét, kb. három alkalmazott és egy jó nagy terem+színpad fogadott. Felcígöltük a cuccot a dobogóra, aztán Tóth megpróbált telefonálni Évának, hogy közölje, ne a 44-es számot keresse ha jön, és egyáltalán, hol van ez a hely. A telefon persze rossz volt, így kimentünk az utcára, és a télire fordult hidegben dideregve kivártuk, amíg befejezi egy lány a telefonálást. Lassan kinyitott a büfé, és sört ittunk. Érkezett egy vendég, Korbai barátja, kicsit túláradóan közvetlen ürge, más híján vele társalogtunk, Füli és Tóth gimnázium végi csapongó életük epizódjait idézte, aztán Korbai is befutott hét vonalában. Elmondta, hogy a barátja öt év óta ügynöki hálózatban dolgozik éjt nappallá téve, már ötezren vannak alatta és havi kétszázat keres. Ennyit közvetlensége hátteréül... Elkezdhettünk beállni, és nagy megkönnyebbülésünkre meglepően jól szólt minden. Csak közönség nem jött. Egyáltalán. A lányok is befutottak, Beával elindultunk Szabináékhoz, (kb 500 m), hátha növelhetjük a nézőszámot. Szabináék kicsit kínosan érezték magukat, ui. másnap korán kelnek, és láthatóan lefekvésre készültek. Ittunk hát egy pohár minőségi Cherry Brandyt, aztán elbúcsúztunk. Visszamentünk, aztán felmentünk a színpadra, és most először sorrend nélkül nekiláttunk játszani. Elég jó volt. Tízig húztuk, és jó hangulatban befejeztük. Elköszöntünk a személyzettől, s hazamentünk.
1994. október 21., péntek
1994 Október 21.
LVG klub, Jászberény
Sajátos. Hangulatos utazás, majd egy gimnázium pinceklubja, dohányozni tilos, a közönség átlagkora max. 17 lehet, a szomszéd teremben dizsi, techno dummog a koncertünk alatt is végig. Azért van néhány ember a kb. 200-ból, akik minket választanak.
Sajátos. Hangulatos utazás, majd egy gimnázium pinceklubja, dohányozni tilos, a közönség átlagkora max. 17 lehet, a szomszéd teremben dizsi, techno dummog a koncertünk alatt is végig. Azért van néhány ember a kb. 200-ból, akik minket választanak.
1994. október 5., szerda
1994 Október 05.
F.M.K.
Kis nézőszám, de jelen van a tévé, s Jámbor úr (az FMK vezetője) interjúja alá bevágva láthatók vagyunk a Mizújs c. műsorban.
Kis nézőszám, de jelen van a tévé, s Jámbor úr (az FMK vezetője) interjúja alá bevágva láthatók vagyunk a Mizújs c. műsorban.
1994. október 1., szombat
1994 Október 01.
Jókai Klub
Új idény méltó kezdete, elegáns budai klub jól szituált népeknek, korrekt bánásmód, jó cuccok, horribilis honor (7000 Ft), Guiness ser, stb. A Korbai szülők szerint iszonyú hangosak vagyunk, egyébiránt jó a zene. Ebben egyetértünk. A program: Tánc/ Sirály/ Belépő/ Novum/ Gyermekkor/ Keresztes/ Fekete sereg/ Arpeggio/ Monoton/ Szent Antal/ Kínai/ Új/ Haramia/ Szóló/ Dzsamal
Új idény méltó kezdete, elegáns budai klub jól szituált népeknek, korrekt bánásmód, jó cuccok, horribilis honor (7000 Ft), Guiness ser, stb. A Korbai szülők szerint iszonyú hangosak vagyunk, egyébiránt jó a zene. Ebben egyetértünk. A program: Tánc/ Sirály/ Belépő/ Novum/ Gyermekkor/ Keresztes/ Fekete sereg/ Arpeggio/ Monoton/ Szent Antal/ Kínai/ Új/ Haramia/ Szóló/ Dzsamal
1994. augusztus 19., péntek
1994 Augusztus 18.
DIÁKSZIGET-Eurowoodstock 1994
jazz-fúzió színpad, (éjjel kettőkor, tehát ) inkább 1994 Augusztus 19.
Nagyon hideg van és késő. Jó a pásztortarhonya, lenyűgöző a hippi vízió. Kontaktlencse vesztés. Erős zene dob nélkül is, szinte intenzívebb is így, trióban, de közönség már alig van, későre jár. Nincs elég nevünk, hogy dacoljunk az idővel és az időponttal, a többi színpadon zajló eseményekkel. Másnap visszatérek nyaralni a Veszprémi hg.-be.
jazz-fúzió színpad, (éjjel kettőkor, tehát ) inkább 1994 Augusztus 19.
Nagyon hideg van és késő. Jó a pásztortarhonya, lenyűgöző a hippi vízió. Kontaktlencse vesztés. Erős zene dob nélkül is, szinte intenzívebb is így, trióban, de közönség már alig van, későre jár. Nincs elég nevünk, hogy dacoljunk az idővel és az időponttal, a többi színpadon zajló eseményekkel. Másnap visszatérek nyaralni a Veszprémi hg.-be.
1994. július 14., csütörtök
1994 Július 13.
TILOS AZ Á
Két esküvő, közte egy koncert. 0, azaz nulla forintos gázsi, Kistamás szabadkozik, de hangulatunk a koncert után nem a legjobb, Koller elmenekül a lebaszás elől, merthogy hamis volt Füli szerint, végig. De üzeni, hogy a diákszigetre nem tud jönni.
Két esküvő, közte egy koncert. 0, azaz nulla forintos gázsi, Kistamás szabadkozik, de hangulatunk a koncert után nem a legjobb, Koller elmenekül a lebaszás elől, merthogy hamis volt Füli szerint, végig. De üzeni, hogy a diákszigetre nem tud jönni.
1994. május 26., csütörtök
1994. április 27., szerda
1994 Április 26.
Budavári LABIRINTUS Kávézó
A basszusgitáros Koller. Majdnem elküldenek minket, mert a főnöknő épp most jött rá, hogy talán nem is akar koncerteket, csak gond van belőle. A meredek lépcsőn kényelmetlen vitatkozni, de végül győz a józan ész. A koncert jó, jelen van Rados Richárd, ex-punk panthers, (első origo koncert társfellépője még a nyolcvanas évekből), s ígéri, hogy ír a Voltban. Ez meg is történik.
A basszusgitáros Koller. Majdnem elküldenek minket, mert a főnöknő épp most jött rá, hogy talán nem is akar koncerteket, csak gond van belőle. A meredek lépcsőn kényelmetlen vitatkozni, de végül győz a józan ész. A koncert jó, jelen van Rados Richárd, ex-punk panthers, (első origo koncert társfellépője még a nyolcvanas évekből), s ígéri, hogy ír a Voltban. Ez meg is történik.
1994. április 1., péntek
1994. február 10., csütörtök
1994. február 4., péntek
1994. január 20., csütörtök
1994 Január 19.
Egyetemi Színpad
Mindenkit meghívunk írásban, akit lehet, s a míves pointilista plakátnak is köszönhető tán, hogy sokan el jönnek. A koncert nem rossz, de nem tökéletes. Azt hiszem a PVO jobb volt e falak közt... Panni érzésem szerint még nem találta meg a helyét.
Mindenkit meghívunk írásban, akit lehet, s a míves pointilista plakátnak is köszönhető tán, hogy sokan el jönnek. A koncert nem rossz, de nem tökéletes. Azt hiszem a PVO jobb volt e falak közt... Panni érzésem szerint még nem találta meg a helyét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
